Magyar
DeutschLátnivalók
Fatemplom Magyarföld
Magyarföld Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik.
A község északi oldalán folyik a Kerka-patak.
A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak.
A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.
A középkorban ismert és jelentős hely volt.
A középkorban ismert és jelentős hely volt.
A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a XIV. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros, melynek vámját 1469-ben említik.
Az alsólendvai Bánffyak birtokolják. Ez a család birtokolja Bánffy Kristóf haláláig, akivel a család férfiágon kihalt.
A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667-70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben elmarasztalják s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.
A török időkről pontos ismereteink nincsenek. Szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valósága nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak.
A török időkről pontos ismereteink nincsenek. Szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valósága nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak.
A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól.
A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet.
Végül a Szapáry grófok birtoka lesz, egészen a XIX. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viseli, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre.
A napjainkban alig 40 lelket számláló Magyarföld önkormányzata és a Magyarföld Faluért Alapítvány 2008 novemberében kérte fel Mújdricza Péter építészt egy 50 fős befogadóképességű fatemplom megtervezésére.
A templomterület helyszínéül a temetőkerttel szomszédos, enyhén lejtős zöldterületet jelölték ki. A zöldterületen jelenleg egy Pajtaszínház található, melyet a közelmúltban állítottak helyre. A Pajtaszínház felújítását időben megelőzte a település középpontjában – Rátóti Zoltán és barátai munkájaként – a Harangláb rekonstrukciója.
E baráti kör választotta polgármesterré Rátóti Zoltánt, akinek első választási ígéretei között szerepelt a Pajtaszínház újjáépítése, majd felerősödött egy fatemplom építésének gondolata is.
Az ünnepi rendezvényen, amelyen több száz érdeklődő jelenlétében három történelmi egyház püspökei Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök, Ittzés János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, valamint Steinbach József, a dunántúli református püspök közösen szentelte fel az templomot.
LÁTNIVALÓK
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 933,5 hektáron[1] 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
Története
Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális látnivalókban gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
Az Árpádok korában az ismétlődő német betörések miatt a nyugati határvidéken különösen fontos volt a határőrizet. Az őrzők feladata volt a határőrizet mellett a vasérclelőhelyek és a só őrzése, a ló- és marhakereskedelem biztosítása, és a határmenti eseményekről is értesíteniük kellett a királyt.
A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szerek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki, a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal, a tájba simuló épületeikkel, megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a fa. A boronaházas építésű házak a 19. században váltották fel az oszlopokon nyugvó, kiugró tornáccal ellátott úgynevezett kódisállásos házak. A legszebbek Szalafőn és Pankaszon láthatók.
1286-ban IV. László nemesi kiváltságokat adott az őröknek nemzetségi és adományozó levéllel. A 18 őrségi falu vezetője volt a közigazgatásért és igazságszolgáltatásért felelős őrnagy, aki ezeket a teendőit a 12 esküdt segítségével a határőrszervezet felbomlása után is ellátta.
Az Őrség stratégiai szerepe jelentősen csökkent az Árpád-kor végén, a határvárak kiépítésével. 1392-ben a király gyakorlatilag elvette határőrök különleges szabadságjogait, és 1393-ban az Őrséget királyi adományként, örök birtoklásra a Sárai családnak adta. 1461-ben az Újlaki, 1524-ben pedig a Batthyány család tulajdonába került a terület és a szabadságjogokat már nem vették figyelembe. Bár e jogokat „papíron” I. Ferdinánd, majd I. Lipót is megerősítette, a földbirtokosok katonai szolgáltatásra, adóra és robotra kötelezték az itt élőket. A 16. és 17. századokban a hazai adókon kívül a töröknek is robottal tartozott. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki bírói és adóbeszedési jogokkal bírt.
A nemzeti park jellegzetességei
A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magába, ebből 7 a Vendvidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. A park nemcsak a történelmi Őrséget foglalja magában, hanem a teljes magyarországi tájegységet.
Földtan, domborzat, vízrajz
A jelenlegi dombságot egykor az ős-Rába kavicstakaróval fedte le. 200 forrás található itt, melyek 15 patakot táplálnak. A patakok visszaduzzasztásával több helyütt turisztikailag is jelentős mesterséges tavakat alakítottak ki.
Legjelentősebb folyóvize a Rába, másik jelentős vízfolyása a Szalafőtől északra eredő Zala, amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka.
Éghajlat
Éghajlata nedves, hűvös szubalpin jellegű. Az éves csapadék többnyire 750–900 mm közé tehető.
Növényzet
Henye boroszlán
Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű, bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, az európai zergeboglár és a sárga sásliliom (sárgaliliom).
A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A legutóbbi jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Találtak itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is.
A Szalafő és Farkasfa közötti dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható, ahogyan a vidrafű és a kereklevelű harmatfű is.
Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy valamennyi, az Alpokalján ismert rovarfaj megtalálható az erdőben.
Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fakorosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga sásliliom (sárgaliliom).
Szakonyfalu a Vendvidék része. Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a európai zergeboglár és a kornistárnics. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre.
További védett növények:
- agárkosbor
- sömörös kosbor
- fekete áfonya.
- Állatvilág
A területen körülbelül 1500 lepkefaj, a Kerka völgyében sok szitakötő és kérész él.
A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó.
A kétéltűek közül jellemző:
- alpesi gőte (Triturus alpestris)
- sárgahasú unka (Bombina variegata).
A Nemzeti Park a már kihalófélben lévő muraközi ló feltámasztásával is foglalkozik, Őriszentpéter mellett több egyedet is tart. A Nemzeti Parkban Kondorfa határában található a Hegy-völgy elnevezésű terület, ahol egy hetvenhektáros villanypásztorral védett részen létrehoztak egy fokozatosan vadonná váló részt és ide 2019 nyarán visszatelepítették a Magyarországon kihalt európai bölényt (Bison bonasus)
Itt fészkelő, ritka énekesmadarak:
- keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
- süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)
Megtalálható még:
- haris (Crex crex) és a fekete gólya (Ciconia nigra).
- Tanösvények